A Számítógéptudományi Tanszék története az ezredfordulóig

A Számítógéptudományi Tanszék, amely jogutódja az 1972-ben megalakult Számítástudományi Tanszéknek, sokáig az intézet egyedüli számítástudománnyal foglalkozó tanszéke volt. A tanszék kialakulásának története több fő korszakra osztható, amelyeknek 1972-1988 között Gesztelyi Ernő, 1988-1992 Pethő Attila, 1993-1998 Dragálin Albert vezetése határozta meg az arculatát.

Pethő Attila a későbbiekben még két időszakban, 2000-2003 és 2010-2013 között állt a tanszék élén. A köztes években Dömösi Pál vezette a tanszéket. Pethő Attilát 2013-ban Mihálydeák Tamás váltotta, aki megbízott tanszékvezetőként látta el a teendőket. 2014-től Vaszil György irányítja a Számítógéptudományi Tanszéken zajló munkát.   

Az alábbi történeti áttekintés az ezredforduló előtti korszakról szól. 

1972-1988

Gesztelyi ErnőA KLTE Matematikai Tanszékcsoportja 1972-ben, a főiskolai szintű programozó matematikus képzés beindításával egy időben, az oktatási feltételek megteremtése érdekében Számítástudományi Tanszék létrehozását határozta el. A tanszékalapítással Kertész Andor egyetemi tanárt bízták meg. A tanszéknek ebben az évben egyetlen beosztottja Borosné Gárdos Éva ösztöndíjas volt. Egy évvel később, 1973-ban Gesztelyi Ernő egyetemi docenst nevezték ki tanszékvezetőnek. A tanszék ekkor több új státust kapott, így jelentősen bővülhetett: Szabó Zoltán, Rochlitz Szilveszter, Lakatos Piroska, Reményi György és Papp Zoltán lettek tagjai. Hozzájuk csatlakozott 1976-ban Fazekas Gábor, majd 1977-ben Várterész Magda. Rochlitz Szilveszter ez évi távozását követően változatlan maradt a létszám majdnem 10 évig. Ketten, Borosné Gárdos Éva és Szabó Zoltán az időszak végén kezdték meg tartós külföldi tartózkodásukat, ahonnan aztán ide már később sem kerültek vissza.

Az oktatási feladat a programozó matematikus szak kurzusainak - Matematikai analízis, Rendszerprogramozás, Operációkutatás, Numerikus analízis, Magas szintű programozási nyelvek, Assembly nyelvek stb. - ellátása volt. Az 1975-ben a matematikus szakon bevezetett kibernetikus szakágazat további oktatási feladatokat (pl. Rendszerelmélet, Programozáselmélet, Adatbázisrendszerek stb.) jelentett a tanszék számára. Ebben az időben kezdődött a hallgatói létszám emelkedése is. A számítástechnika iránti igény ugrásszerű növekedése következtében 1978-tól kezdve a TTK minden szakán foly számítástechnikai alapképzés, melynek szakmai irányítása szintén a tanszék feladata volt. Természetesen szükségessé vált az is, hogy számítástechnika szakos középiskolai tanárokat képezzen az egyetem. Így indult meg az 1984/85-ös tanévtől a matematika-ábrázoló geometria-számítástechnika és a levelező számítástechnika-tanári szak. A három szak ellátása és a nem szakos hallgatók számítástechnikai alapképzésének szakmai felügyelete rendkívüli feladat elé állította a tanszéket. Ezen szakokon a tanszék oktatói sokféle órát tartottak, a már felsoroltakon túl széles spektrumban különböző speciálkollégiumokat is. A kis oktatói létszám a megnövekedett óraszám és új oktatási területek, kutatási irányok meghonosítása miatt kívánatossá vált, hogy külső előadókat is bevonjunk a tanszék életébe. Azon túl, hogy az oktatási feladatok ellátásában hagyományosan szoros volt az együttműködés az egyetem – mai nevén – Informatikai és Számító Központjával, tanított félállásban a tanszéken 1975 – 1980 között Demetrovics János akadémikus is. Ő indította el a kutatásokat a többértékű logikák és az adatmodellek területén.

Az oktatási feladatok fontos része volt a tantervek, tantárgyi tematikák korszerűsítése. A tanszék oktatói több oktatási segédletet, jegyzetet készítettek. Írtak jegyzetet ebben az időszakban pl. rendszerelméletből, a Z80 mikroprocesszor programozásáról, számítástechnikai alapokról, BASIC programozásról, és BASIC példatár is készült.

Oktatóink évente átlag 15-18 (oktatónként 2-3) szakdolgozati témát vezettek, melyek közül a gondos témavezetés nyomán számos sikeres tudományos diákkori dolgozat is született. Lakatos Piroska l983-ban oktatási munkája elismeréseként miniszteri dicséretet kapott.

A Számítástudományi Tanszék a számítástechnikai alapképzés, illetve a számítástechnika-tanárok képzése számára több számítástechnikai labort működtetett. A tanszék 1979-ben kapta első ABC-80 személyi számítógépét, majd az iskolai számítógépes programot megelőzően szükségessé vált számítógépes laborok kialakítása. Amikor az intézet új épületbe költözhetett, lehetővé vált ennek a fejlesztésnek a megvalósítása.

A tanszék kutatómunkája rendkívül szerteágazó volt. Kutatások folytak a rendszerelmélet, a Mikusinski-féle operátorok rendszerelméleti alkalmazásaként, a színfelismerő rendszerek, a processzorelmélet, a numerikus analízis, a véges csoportok elmélete, az algebrai kódelmélet, a matematikai nyelvészet, a többértékű logikák elmélete, valamint a hang- és képfeldolgozás területén. A tudományos tevékenység eredményeként Gesztelyi Ernő 1984-ben a tudományok doktora lett, Szabó Zoltán 1980-ban és Lakatos Piroska 1986-ban kandidátusi fokozatot szerzett. Gárdos Évát 1977-ben, Papp Zoltánt 1978-ban egyetemi doktorrá, Fazekas Gábort pedig 1981-ben kitüntetéses egyetemi doktorrá avatták.

A tanszék kutatói munkakapcsolatot tartottak fenn a DOTE Fogászati Klinikájával és Élettani Intézetével, valamint a KLTE Szláv Filológiai Intézetével. Intenzív volt az együttműködés a tanszék és a Matematikai és Informatikai Intézet Algebra és Számelmélet Tanszéke között is. A tanszék nemzetközi kapcsolatai is szépen fejlődtek. Számos külföldi szakember látogatott el Debrecenbe meghívásunkra, többek között J. Mikusinszki professzor (Katowice), L. Berg és M. Tasche professzorok (Rostock), W. Preuss professzor (Wismar) és B. Stankovic professzor (Novi-Sad). A Számítástudományi Tanszék oktatói rendszeresen látogatták a hazai és külföldi szakmai rendezvényeket, jártak tanulmányutakon. Szabó Zoltán járt pl. Berlinben, Rostockban, Lublinban, Lakatos Piroska Kijevben, ahol 1982 és 1986 között levelező aspiráns volt, Fazekas Gábor szintén Kijevben. Gesztelyi Ernő professzort gyakran hívták előadások tartására (így járt pl. a jénai egyetemen mint vendégprofesszor). A tanszék oktatói belföldi és nemzetközi konferenciákon is rendszeresen részt vettek és előadást tartottak. 1984-ben igen sikeres konferenciát szerveztek az általánosított függvények témaköréből.

1988-1991

Dr. Pethő Attila  Gesztelyi Ernő professzor 1988-ban betöltötte a 65. életévét, így új tanszékvezetői pályázat került kiírásra. A pályázat eredményeként Pethő Attila docenst kérték fel a tanszék irányítására. Ez a tanszékvezető-váltás arra az időre esett, amikor az információs társadalom kiépítésének előkészítésével, az informatikai kultúra terjesztésével és az infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos feladatok egyre nagyobb hangsúlyt kaptak országszerte. Ugrásszerűen megnőtt a számítástechnika iránti igény és az oktatásával szemben támasztott mennyiségi és minőségi követelmény. Ennek a kihívásnak a tanszék csak megfelelő szintű személyi feltételekkel tudott megfelelni. Ebben az időszakban kertült a tanszékre Dragálin Albert tudományos főmunkatárs, Bajalinov Erik tudományos munkatárs, Bognár Katalin, Fazekas Attila, Herendi Tamás, Horváth Sándor, Ilosvay Ferenc, Nemes István, Sajtos János tanársegédek, gyakornokok. A tanszék oktatói állománya bővült ugyan, bár nem az oktatási feladatok növekedésének mértékében, de sajnos az új kollégák közül néhányra csak rövid ideig lehetett számítani. Tartós külföldi tartózkodás, illetve más okok miatt távozott Nemes István és Reményi György. A tanszék oktatói megdöbbenten vettek búcsút az igen tehetséges kollégától, a fiatalon elhunyt Ilosvay Ferenctől.

Rendkívül széles volt az oktatási terület, amit a tanszék lefedett ebben az időszakban, hiszen továbbra is egyedüli számítástechnikát oktató tanszék volt a karon. Igaz, oktatási feladatai ellátásában az ISZK munkatársai most is segítséget nyújtottak. A nagy óraterhelés miatt külső előadókat is be kellett vonni a munkába. A hagyományos számítástechnikai szakokhoz új szakok társultak. Mivel a programozó matematikus szakot elvégző hallgatók számára a KLTE-n nem volt biztosított a megfelelő egyetemi szintű kiegészítő képzés, ezért 1989-ben Pethő Attila kezdeményezésére a kar az intézet gondozásában új szakot indított, a programtervező matematikus szakot. Ezt a szakot a programozó matematikus szakra épülő második lépcsős képzésként vezették be. A tanszék a szak beindításához komoly szakmai és elvi támogatást kapott az ELTE Általános Számítástudományi Tanszékétől, élén Varga László professzortól; valamint erről a tanszékről tartott kötelező kurzusokat Kozma László docens. A szakalapítás indokoltságát és a szak népszerűségét a szakra jelentkező hallgatók rohamosan növekvő létszáma jelezte. Erre az időszakra esik az új tanári szak létrehozása is: a matematika-ábrázoló geometria-számítástechnika szak helyébe lépett a tetszőleges szakkal párosítható informatikatanári szak. A szakokon az oktatás teljesen megújult tantervi hálók és tantárgyi tematikák szerint folyt. Ezek kidolgozásában a tanszéknek meghatározó szerepe volt.

Az egyetemi vezetés a korábbi években nem ismerte fel az informatikai képzés fellendítésének szükségességét, és nem támogatta kellő mértékben a beruházásokat, így a tanszék technikai felszereltsége gyorsan avult. Szerencsére 1988-92 között némileg változott a helyzet. A Természettudományi Kar támogatásával sikerült az Arcnet hálózat kiépítése és az épület III. emeletén két teljes, IBM típusú személyi számítógépekkel felszerelt laboratórium kialakítása.

A tanszék tudományos profilját két professzora határozta meg. Kutatások folytak több irányban: komputeralgebra, számítógépes módszerek alkalmazása a számelméletben és a kódelméletben, konstruktív logika, automatikus tételbizonyítás, algebra, analízis és logika alkalmazásai az informatikában, nemlineáris egyenletmegoldó iterációk, alakfelismerés, kép- és jelfeldolgozás stb. Ebben az időszakban kezdődött meg a tanszék megerősödése, bár sokszor érezni lehetett, hogy egyetemi, illetve országos szinten még mindig nincs meg az informatikának mint tudománynak az elismertsége. Természetesen a hosszú múlttal rendelkező, neves szakemberekből álló tudományos iskolákkal még nem volt összemérhető a tanszék teljesítménye, de az intézetben egyre inkább értékelték mind oktatási, mind kutatási eredményeit. Élénk kapcsolat alakult ki az ELTE és JATE informatikával foglalkozó, és a mienkhez hasonló gondokkal küzdő tanszékeivel. Erre az időszakra esett Dragálin Albert és Pethő Attila tudományok doktora fokozatának, Várterész Magda egyetemi doktori címének a megszerzése.

A tanszék továbbra is aktív munkakapcsolatot tartott fenn az egyetemi és egyetemen kívüli társintézményekkel, korábbi partnerekkel. Ezek közül kiemelkedett az Algebra és Számelméleti Tanszékkel való szoros kapcsolat, mellyel közös alakfelismerési kutatásokat folytatott. Az Egyetemi Könyvtárral közös pályázat keretében könyvtárkorszerűsítési kutatások folytak. A régi nemzetközi kapcsolatok továbbéltek, pl. V. I. Sussanski, E. V. Bystrytsky (Kijev), V. Drensky (Szófia), V. A. Uspensky, A. V. Smirnoff (Moszkva). A határok megnyílásának köszönhetően a meglévő nyugati kapcsolatok is aktívvá válhattak, és újak alakulhattak - elsősorban Olaszország, Németország és Ausztria irányában. A tanszék eredményes konferenciát szervezett 1989-ben Pethő Attila vezetésével "Colloquium on Computational Number Theory" címmel. Több sikeres pályázaton vett részt. Például a magyar-német együttműködési pályázat keretében az algebrai számtestek és elliptikus görbék aritmetikai elméletében a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem és a Saarbrückeni Egyetem munkacsoportjaival dolgozott együtt 1988-1994 között.

1991-1999

Dragálin AlbertDragálin Albert már 1991-ben, amikor Pethő Attilát a Saarbrückeni Egyetem meghívta vendégprofesszornak, megbízást kapott a tanszékvezető helyettesítésére. Majd 1993-tól kinevezett tanszékvezetőként ezt a posztot 1998 decemberében bekövetkezett váratlan haláláig töltötte be. 1992-93 között a Matematikai és Informatikai Intézet tanszékek nélkül működött, ekkor oktatói az Informatika Részleghez tartoztak. A kari vezetés döntése alapján később visszaállt a tanszéki rendszer. Az Informatika Részlegből négy tanszék alakult, köztük Számítógéptudományi Tanszék néven - Pethő Attila és Fazekas Gábor nélkül - ez a tanszék. A különböző feladatok koordinálását a négy tanszék továbbra is közösen, az Informatikai Szakbizottság keretein belül végzi. Bár a tanszékre nehezedő terhek most már több tanszék között oszlottak meg, valójában a feladatok nem csökkentek, és a munka anyagi elismerése is elmaradt a jogos igényektől. Több tehetséges fiatal kolléga többszörös fizetésért feladta egyetemi karrierjét. Így távozott a tanszékről Horváth Sándor és Sajtos János. Lakatos Piroska pedig a kutatási témájának megfelelően váltott tanszéket. Szerencsére a TMB ösztöndíjak, illetve a beinduló szervezett doktori képzés segítségével néhány tehetséges friss diplomás a tanszékhez kapcsolódhatott. Közülük ösztöndíjuk lejárta után Aszalós László és Vályi Sándor kapott állást a tanszéken.

A kormány tudománypolitikájának megfelelően a hallgatói létszámok az oktatott szakokon nem csupán emelkedtek, hanem többszöröződtek. Kezelésére 1994-ben a karon a korszerű oktatásszervezés jegyében bevezették a kreditrendszert. Kidolgozása során az oktatás tartalmilag is megújult. A hallgatók rugalmasan, elképzelésüknek megfelelően irányíthatták képzésüket, specializációjukat. Ez természetesen azt jelentette, hogy rendkívül érzékenyen kellett követni a számítástudomány változásait, legújabb eredményeit, és rögtön be kellett vezetni az oktatásba. Így egyrészt az alapozó kurzusok hatalmas létszámúak, másrészt a választható speciális tárgyak kínálata gyorsan változó volt. A tanszék továbbra is elsősorban a számítástudomány alaptárgyainak oktatásáért volt felelős, és rendszeresen meghirdet ezekre épülő modern speciális kurzusokat. A főbb tárgyak ebben az időszakban: Matematikai logika, Diszkrét matematika, Mesterséges intelligencia, Programozáselmélet, Algoritmuselmélet, Formális nyelvek és automaták, Adatszerkezetek és algoritmusok, Operációkutatás, Az informatika tanítása és iskolai alkalmazásai. A tanszék által kínált választható speciálkollégiumok: Automatikus tételbizonyítás, Logikai programozás, Szakértői rendszerek, Nem-klasszikus logikák, Modellelmélet, Komputeralgebra, Képfeldolgozás, Beszédfeldolgozás stb. A megújult képzést 1995-ben akkreditálták. A térítéses egyetemi alapképzés törvényi kereteinek megteremtése lehetővé tette az esti Programozó matematikus szak beindítását, amely előkészítéséből a tanszék is kivette részét.

1993-ban indult az informatika doktori alprogram (vezetője Dragálin Albert), amely remélhetőleg hamarosan önálló doktori programként működhet majd. Ez lehetőséget biztosít a legjobb hallgatók számára, hogy tanulmányaikat továbbfolytathassák, és egyben erősítsék a tanszék utánpótlásbázisát.

Tanszékünk oktatói az oktatási terhek mellett sikeres kutatási tevékenységet is folytattak. A bővülő nemzetközi kapcsolatok és a pályázatokon, konferenciákon való egyre sikeresebb szereplések mutatták, hogy a tanszék tudományos eredményeit mind a hazai, mind a nemzetközi informatikával foglalkozó tudóstársadalom elismeri. A tanszéken folyó kutatások fő vonalát Dragálin Albert munkái jelentik a bizonyításelmélet, a konstruktív matematika és a logikai programozás témakörökben. Kutatások folytak a mesterséges intelligencia, az automatikus tételbizonyítás és a természetes szöveg gépi fordításán túlmenően a matematikai programozás elmélete, módszerei és alkalmazásai, az egyenletmegoldó iterációs eljárások, az algebrai kódok elmélete, a beszédjelek vizsgálata, az alakfelismerés és képfeldolgozás stb. területén. Bajalinov Erik a matematikai tudomány kandidátusa címet 1993-ban kapta (honosítás). Bognár Katalin a franciaországi Savoie Egyetemen folytatott doktori tanulmányai végeztével 1997-ben informatika doktori címet szerzett, amit az egyetem a következő évben PhD-fokozatként ismert el. Fazekas Attila 1997-ben Kalmár László-díjat kapott.

A tanszék tagjai számos bizottságban aktívan működtek közre, így képviseltették magukat az egyetem Kari Tanácsában, az Oktatási és Tanulmányi Bizottságokban, az Országos Műszaki Informatikai Szakbizottságban, a DAB Informatikai Munkabizottságában és a Magyarországi Operációkutatási Társaságban. A Financial Modelling és a Multikritériumos Döntés EURO-munkacsoportok tagjai között szerepelt a tanszék képviselője, Bajalinov Erik, továbbá Fazekas Attila a KÉPAF (az International Association Pattern Recognition magyar társszervezetének) elnökségi tagja volt. A középiskolai tehetséggondozást is felvállalta a tanszék informatikából. A megyei és országos versenyek szakmai irányítását, felügyeletét hosszú évekig Papp Zoltán végezte.

A tanszék oktatói 1993-ban és 1996-ban részt vettek az Informatika a Felsőoktatásban című nagy sikerű debreceni konferenciák, 1996-ban az ECAI (Europeen Conference on Artificial Intelligence) budapesti konferencia rendezésében, és 1998-ban a Képfeldolgozás nyári iskola, 1997-ben pedig a Debreceni Képfeldolgozó Napok szervezésében. Számos pályázatban sikeresen szerepeltek a tanszék oktatói programvezetőként vagy tagként. Az Universitas-93 pályázat a munkanélküliséggel kapcsolatos problémák matematikai modellezésének megoldását tűzte ki célul. Az OTKA 15893 pályázat a mesterséges intelligencia problémák megoldásával, optimalizálásával és alkalmazásaival, az OTKA 19341 pályázaté a bizonyításelmélet alkalmazásaival, az OTKA F014006 a vázkijelölő algoritmusokkal és alkalmazásai lehetőségeivel foglalkozott. A Ceepus H73 hálózatban érdekes előadás-sorozatot szervezett a tanszék osztrák, szlovák, szlovén és bolgár hallgatók számára, s ennek keretében a magyar hallgatók is eltöltöttek egy-egy hónapot a fent említett egyetemeken. A QAS Tempus S JEP 12435/97 (Minőségbiztosítási rendszer) elnevezésű, egyetemek és főiskolák egységes tematikáinak kialakítására irányuló projektben szinte valamennyi oktató dolgozik. Francia partnerek együttműködésével készül a Balaton F4/98 projektben egy objektumorientált rendszer az adatszerkezetek reprezentálására és kezelésére.

Ebben az időszakban a nemzetközi kapcsolatok közül kiemelendő, hogy a toulouse-i Paul Sabatier Egyetemmel való együttműködés egyetemek közötti megállapodás formájában kiterjedt az informatika területére is.

Legutóbbi frissítés: 2023. 07. 09. 19:30