Habár ez a hivatalos név, alapvetően szoftvermérnökségről van szó. Azaz ezen a szakon a szoftverfejlesztés áll a középpontban, az itt végzett hallgatók elsősorban fejlesztőként helyezkednek el. Kezdőként – ahol még hiányzik a sok-sok éves gyakorlat – junior fejlesztő munkakörben lehet elhelyezkedni. Miután ezerszámra vannak programozási nyelvek illetve keretrendszerek, a hároméves képzés alatt lehetetlenség ezeket mind megtanítani. Ezért a belépést követő első időszak a tanulásé. Persze megfelelő felügyelet mellett már ekkor is értéket állít elő az új kolléga. Ő az évek során egyre nagyobb és nagyobb önálló feladatokat kap, és szép lassan átlép szenior fejlesztő pozícióba, aki már képes teljesen önálló munkára, illetve feladata az új junior kollégák menedzselése. Hosszú évek gyakorlata és tapasztalata alapján a konkrét programkódok irása helyett egyre inkább a szoftverek architecturális tervezése lehet feladata, ami már az architect munkakört jelenti.
A legjobb junior fejlesztőkből játékfejlesztők is válhatnak. Ez az a terület, ahol a legjobban kell tudni programozni, ismerni kell a leghatékonyabb algoritmusokat, és gyakran nagyon gépközeli programozásra is szükség van, hogy a játék szaggatás nélkül fusson a kicsit korosabb asztali gépeken, vagy mobileszközökön is. A játékfejlesztés ritkán egyéni feladat, általában kisebb-nagyobb csoportban történik, ahol a programozókon kívül játéktervezők, grafikusok, zeneszerzők, helyszín/szint-tervezők és játéktesztelők is dolgoznak.
Napjainkban igen divatosak a kódoló képzések, ahol az egyetemi képzés idejének töredéke alatt informatikai álláshoz juttatják a jelentkezőket. Úgy gondolom, hogy a célirányos képzésből az elméleti alapozás marad ki, ami pedig gátja lehet a továbbfejlődésnek, azaz valaki könnyen beragadhat a junior fejlesztő munkakörbe.
A mesterképzésünk pont abban segíthet, hogy a fejlődés ütemesebb lehessen, gyorsabban érjen el magasabb pozíciókat a munkavállaló. Ezért a cégek várnak ilyen hallgatókra is, bár a munkaerőhiány miatt már alapképzés után elkapkodják őket.
Információs társadalomban élünk, egy cég akár tönkre is mehet, ha egy-két napig nem fér hozzá a saját adataihoz a beszállítókról, a vevőkről, a termelésről, az eladásokról. Ezért nagyon fontos az adatok tárolására használt adatbázis megbízható, gyors működése. Itt is beszélhetünk tervezési, illetve üzemeltetési feladatokról. Kisebb cégeknél ez adatbázis-rendszergazda néven egy személyt jelöl, míg nagyobb cégeknél ez már akár egy egész osztály is lehet, junior és szenior pozíciókkal.