A csoport oktató tagjai:
- Hoffmann Miklós egyetemi tanár, a csoport vezetője
- Zichar Marianna egyetemi docens
- Papp Ildikó adjunktus
- Kunkli Roland adjunktus
- Tornai Róbert adjunktus
PhD hallgatók:
- Kruppa Kinga
- Nagy Ferenc
- Tóth Ákos
- Tóth Róbert
- Papp György
- Csoba István
Kutatási témáink
A kutatócsoport központi kutatási területe a számítógéppel segített geometriai modellezés és vizualizáció. A csoport oktató tagjai évek óta dolgoznak együtt a témán, az utóbbi pár évben pedig PhD hallgatók is csatlakoztak a csoporthoz.
A kutatás fő csapásiránya az utóbbi években elsősorban a hagyományos, kontroll pont alapú görbe és felületmodellezés alternatíváinak keresése. A mai ipari szabványok és a szoftverek jelentős része a jól ismert spline görbéket és felületeket alkalmazza modellezésre és vizualizációra. Ezeket a görbéket és felületeket pontok (úgynevezett kontroll pontok) és polinomiális alapfüggvények kombinációjaként definiálják. A kutatás egyik iránya a jelenlegi szabványoknál hatékonyabb spline görbe- és felülettípusok keresése. Ugyanakkor vannak olyan problémák, az animációs iparban megjelenő karakterek modellezésétől az érhálózatok megjelenítéséig, ahol a pont alapú modellezés és vizualizáció kevésbé megfelelő. Ezekben a problémákban pontok helyett gömbök (illetve két dimenzióban körök) által megadott görbék és felületek vizsgálata hozhat eredményt. Kutatásunk egyik fő témája a kör és gömb alapú görbe- és felületmodellezés alternatíváinak kidolgozása, amiben jelenleg az élvonalba tartozunk. Az utóbbi 3-4 évben megjelent módszerek ötvözése, illetve azok hibáinak kijavítása az elsődleges cél, de megoldandó probléma az ilyen típusú felületek sima csatlakozása, összemetszés mentes megvalósítása, torziójának minimalizálása, és a modellezés szempontjából a számítások valós időben tartása is.
A kutatásunk másik iránya ezeknek a görbéknek és felületeknek, illetve általában térbeli vagy még több dimenziós adatoknak a vizualizációjával kapcsolatos. Központi, megoldandó problémák: adott felületek honnan látszanak meghatározott feltételek szerint (pl. egy adott szögben), vagy hogyan lehet a laikus felhasználók számára egy adott felületet, illetve általában egy adott adathalmazt szemléletesebbé tenni, az összefüggéseket komputergrafikai eszközökkel könnyebben kezelhetővé, láthatóvá, értelmezhetőbbé tenni. Ebben az irányban is vannak már eredményeink, egy ma standardnak számító gráf-jellegű információvizualizációs eszköz javított verzióját készítettük el, illetve szabadformájú felületek izooptikus (adott szög alatt észlelt) felületeit vizsgáltuk. Ezeknek a módszereknek a továbbfejlesztése a csoport további terve. Ehhez a tématerülethez kapcsolódik még azon törekvésünk is, amelynek keretében különböző szemi elváltozásokon alapulva igyekszünk valós idejű és ilyen értelemben valósághűbb képszintézist elérni.
A fentieken túl kutatásaink kiterjednek a számítógépes animációk során használt különböző deformációs technikákra is, ezt a területet illetően a baricentrikus koordinátákon alapuló módszerek hatékonyságának elemzésével és összehasonlításával foglalkozunk meghatározott peremfeltételek esetén.