Péntek
Dr. Chrappán Magdolna: Úgy tanítunk, ahogy minket tanítottak – tanárjelöltek a természettudományos oktatásról
Igaz a cím, mindenki úgy tanít majd, ahogyan őt tanították? A STEM területén, ahol hazai és nemzetközi viszonylatban is tanárhiány van, nem mindegy, milyen közoktatási tapasztalatokat hoznak a leendő tanárok. Kvantitatív kutatásunk adatai szerint a tanár szakosok elavult természettudományos oktatási attitűdökkel kerülnek a képzésbe, a közoktatási élmények kevéssé motiválóak a STEM tanárszakok iránt. Az előadásban adatokat, és a tanárképzésre vonatkozó következtetéseket mutatunk be e témáról.
Dr. Gilányi Attila: A mathability tárgyköréhez kötődő néhány új eredményről
A mathability tárgyköréhez, annak az [1] dolgozatban bevezetett fogalma szerint a matematikához kötődő természetes és mesterséges kognitív képességek tanulmányozása tartozik. A tárgykör fontos részét képezi a mesterséges matematikai képességek kvantifikálhatóságának és kvantifikálásának vizsgálata. A területtel kapcsolatos kutatások céljai közé tartozik olyan módszerek kidolgozása, amelyek segítségével természetes (humán) matematikai képességek emulálhatók és fejleszthetők.
Az elmúlt évek során számos tudományos dolgozat jelent meg a témakörhöz kötődően. Ebben az előadásban rövid áttekintést adunk az azokban közölt fontosabb eredményekről. Érintjük a mathability és az oktatás (különösen a számítógéppel támogatott oktatás) területét, valamint a mathability és a kognitív folyamatok egymáshoz való viszonyát, szólunk a mathability és a matematikai problémák számítógéppel történő megoldásának kapcsolatáról, s bemutatunk néhány, az utóbbi területtel kapcsolatos új fejlesztést.
[1] P. Baranyi, A. Gilányi: Mathability: emulating and enhancing human mathematical capabilities, 4th IEEE Conference on Cognitive Infocommunications (CogInfoCom), IEEE, 2013, 555–558.
Szombat
Dr. Virágos Márta: Open Science a könyvtárban: könyvtáros kompetenciák újraértelmezése
Az új technológiák átformálják a kutatási eredmények disszeminációjának módszereit. A tradicionális tudományos kiadáson kívül megjelent már számos olyan kezdeményezés, amely elutasítja az impakt faktoron alapuló publikálást és kutatásértékelést, és új alapokra helyezi a tudományos közzétételi folyamatokat. Ezen gyakorlatok mozgatórugója a technológia mellett, az új intézményi és nemzeti politikák és a kutatás szélesebb körű fogalma. Ennek az átalakulásnak az egyik nagy összetevője a nyílt hozzáférés és a nyílt hozzáférés tudomány.
A tudományos kommunikációhoz és a nyílt hozzáférésű publikáláshoz kapcsolódóan a könyvtári tevékenységek jellemzően négy csoportba tartoznak: tudományos kiadói szolgáltatások, nyílt hozzáférésű repozitóriumi szolgáltatások, szerzői jogi kérdésekre irányuló tanácsadás és a tudományos források értékelése. A könyvtárosoknak átfogó perspektívával és tudással kell rendelkezniük a hagyományos és nyílt hozzáférésű disszeminációs modellekről, illetve naprakészen kell lenniük a változó kommunikációs kérdésekben. Az előadás összefoglalja, hogy a nyílt tudomány megerősödésével hogyan változnak a könyvtárosi szerepkörök és milyen kompetenciák szükségesek ahhoz, hogy a változó kutatás támogatási igényekre a könyvtárosok eredményesen tudjanak reagálni.
